Várgesztes község turisztikai ismertsége – a 700 éves Gesztesi vár és a Vértes hegység értékei miatt – több évtizedes. Földrajzi elhelyezkedése – relatív közelsége a királyi városokhoz: Esztergom, Székesfehérvár és Buda – vadászati lehetőséget is biztosított a mindenkori uralkodóknak. A Gesztesi vár látogathatóságát 1932-ben Eszterházy Móric Menedékház biztosította.
Az 1960-as évektől turista szállás működött benne 2014 tavaszáig, a vár külső fala héjazatának részleges leomlásáig, a látogathatóság felfüggesztéséig.
A Gesztesi vár a Komárom-Esztergom Megyei Értéktár része és a Nemzeti Kastély és Várprogramban szerepel. Cél, hogy a felújítása után a Keltike ház munkája segítségével komplettáljuk a természeti adottságaink és a helyi történelmi hely megismerhetőségét.
Várgesztes pozíciója újszerű köntösben, XXI. századi megoldásokkal méltóbb helyre kerül a turisztikai piacon.
A Vértes ölelésében, a Vértesi Natúrpark részeként, az eddig bemutatott természeti adottságok mellett szervesen illeszkedő turisztikai fejlesztési célként fogalmazhatjuk meg a település számára az ökoturisztikai központ megvalósítását.
Az általánosan elfogadott definíció szerint az ökoturizmus a környezetért felelősséget vállaló utazás és látogatás a viszonylag zavartalan természeti területeken, azok természeti, valamint jelen és múltbeli kulturális értékeinek élvezete és értékelése céljából, úgy, hogy kíméli azokat a látogatás hatásainak mérséklésével, valamint a helyi népességet társadalmi, gazdasági előnyökhöz juttatja. (…) Főbb jellemzői a kiscsoportos jelleg, a helyi társadalomnál jelentkező haszon.
A fenti szolgáltatásokat, tevékenységeket az ökoturisztikai infrastruktúra szolgálja ki, amely a tágabb értelemben vett ökoturizmushoz, mint turizmus típus-csoporthoz kapcsolódó, a turisztikai programok és szolgáltatások igénybevételét lehetővé tévő vonalas és pontszerű infrastruktúra-rendszerek összessége, például kerékpárutak és kapcsolódó szolgáltatások, gyalogtúra útvonalak, pihenőhelyek és turistaházak, falusi turizmus szálláshelyei stb.
A fejlesztés egyik fontos célkitűzése, hogy a településen hiánypótló turisztikai infrastruktúraként olyan szolgáltatásokat nyújtson, melyek eddig nem vagy nagyon korlátozottan voltak elérhetőek.
Vértesi Natúrpark
A Vértesi Natúrpark (www.provertes.hu) 2005. október 27-én a Pro Vértes Természetvédelmi Közalapítvány kezdeményezésére jött létre 17 települési (Bodmér, Bokod, Csákberény, Csákvár, Csókakő, Gánt, Mór, Oroszlány, Pátka, Pusztavám, Szár, Szárliget, Tatabánya, Várgesztes, Vértesboglár, Vértessomló és Zámoly), és két megyei önkormányzat (Fejér és Komárom-Esztergom), a Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság, a Vértesi Erdő Zrt. és a Fejér Megyei Természetbarát Szövetség közreműködésével.
A Vértesi Natúrpark „szíve” a Dunántúli-középhegység részét alkotó Vértes és az azt körülölelő tágas, alföldi jellegű táj. Területe a 17 településen 35.838 ha, lakossága meghaladja a 130 ezer főt.
Országos Kéktúra
Az Országos Kéktúra alapvetően egy olyan jelvényszerző túramozgalom, ahol a túra résztvevői az útvonal végigjárásával rendszeres sporttevékenységet folytatnak. Mindeközben betekintést nyernek hazánk természeti szépségeibe, különféle tájaink életébe, mindennapi ritmusába, megismerik annak történetét, természetrajzát, évszázados alkotásait.
Az 1160 km hosszú túraútvonal 27 szakaszra van bontva. A leghosszabb a Cserhátban vezető 19-es Becske – Mátraverebély szakasz, ami megközelítőleg 74 km hosszú. A legrövidebb a 14-es szakasz, amely a Hűvösvölgy – Rozália téglagyár között húzódik 14 km hosszan.
Hatéves kortól, állampolgárságra való tekintet nélkül, bármely irányban, bárhogyan szakaszokra bontva, gyalog vagy sível (vegyesen is) teljesíthető. Teljesítése nincs időponthoz kötve, és időtartama sincs korlátozva. Nem verseny, így nevezési díjat sem kell fizetni. Az útvonal egyéni és csoportos bejárása is elfogadott, de csak egyénhez köthető egy teljesítés. Várgesztest a VÉRTES-HEGYSÉG / Bodajk, Csókakő vmh. – VÁRGESZTES – Szárliget szakasz érinti, mely 52,1 km hosszú és +1295 m illetve -1200 m szintkülönbséget állít a túrázók elé.
